Zöld Élet

A szanyi szent kút és a kápolna történetét "a régi öregek szórul szóra maradt szóhagyományaiból" Gitzy György Kapuváron 1870-ben kiadott búcsújáró könyvecskéjében így olvashatjuk korabeli stílusban és helyesírással: "Tekintsünk most a szanyi község szép róna földjére különösen az egyedi és a szanyi határszélre hol most a szent kút és a Szent Anna kápolna áll. De már a török idõben szent hely volt ez a mocsárral körülkerített kis dombocska, mert hihetõ, hogy itt sínylõdtek a pogány török elõl elbújt keresztények, a legnagyobb éhségek és nyomorúságok között füvekkel, gyökerekkel, halakkal és vadgyümölccsel éltek hosszas ideig a legnagyobb nyomorúságok között. Itt keresztelték meg született kisdedeiket, itt temették el halottaikat, itt kérték Istent, itt fohászkodtak a boldogságos Szûzanyához, a magyarok pátrónájához, itt esedeztek szent Joákimhoz, aki öt hónapig a pusztában bujdosott, itt folyamodtak a dicsõséges szent Annához, ki a szegények anyja, a szükségben levõknek segítsége, az üldözést szenvedõknek oltalmazója. Ezen helyen volt a vadon ege alatt a török idõkben õseink lakása. Isten nem engedte, hogy ezen szent hely a buzgó hívek szívében feledésben maradjon. Az 1750-es évek elején történt, hogy egy szegény ember január havában száraz fát szedegetni e helyre keveredett, magában imádkozgatott, midõn angyali ének szót hallott, megdöbbent és széttekint, hát beljebb a sûrûben naphoz hasonló fényesség villant meg szemei elõtt. Tovább ment és mondá: Életem színe, világkincse Jézus, Mária, Szent József. S hogyan megrémült, midõn a hólepte, zúzmarás fák között egy földig érõ zöld levelû ágaival, túró fehérre kivirágzott, de már odvas vad körtefát szemlélhetett elõtte. Neki bátorodván egy szép ágat letört s mondván üdvözlégy Mária virágok virága, engedj, hogy ezen ágacskát szerencsésen haza vihessem és lelkipásztoromnak bemutathassam. Hazasietve azonnal be is mutatta a melyen az akkori plébános csodálkozva azonnal felkészült és az emberrel gyalog kiindult, de a helységben hamar híre futott azonnal sok nép követte õket. A szegény ember elõl ment mindenütt a hóba az elõbbenni lépésein szerencsésen rátalált. De mint bámultak a népek a szép fára midõn meglátták mindnyájan törni akarták, de a pap megtiltotta és kérte õket, hogy ne tegyék míg õ azt a püspöknek be nem mutatja. Másnap útra is indult az akkor székelõ püspök õméltóságához Gyõrbe. A püspök is nagyon csodálkozott, de hogy mit jelentsen azt meg nem mondta, hanem írt õszentsége akkori pápához, aki e történetnek okát levélbe a következõképpen magyarázta. Mondán: A vad körtefa példázza Szent Annát, virágja pedig Szûz Máriát. A vadon hideg pedig jelenti Szûz Máriának Szent Fiát, aki vadak barlangjában született s mindenek fölött erõs lett a messiás. Ezen szent levélbe pedig õszentsége a Szent Anna tisztelõit búcsúkkal is megajándékozta. Ezek után nemsokára az ájtatos szanyi hívek kérelmére az akkor megyés püspök õméltósága belegyezte folytán azon helyre kápolna építtetett melyben a mai napig is Szent Annát, Szent Joakimot és a fiatal Szûz Máriát ábrázoló rézre festet kép tiszteltetetik, amit a gyõri püspök ajándékozott a szanyiaknak, melyért áldott legyen az Úr neve örökkön örökké. Amen.
A vad körtefa még azután soká fenn állott, midõn egykor nagy szélvész alkalmával kidõlt és tövébõl forrás fakadt, mely helyen ma is kis kutacska használtatik. Még említésre méltó, hogy az akkori szanyi hívek nem engedték, hogy a kápolna legkevésbé is marha erõ által készüljön, hanem bár jókora nagyságú a kápolna és jó félóra járás a helységhez és mégis mindenféle építéshez szükséges szereket, fát, meszet, téglát, az utolsó szegig kézbe vitték ki csapatonként a falu apraja és örege, imádkozva és ének szóval zengedezve."
Eddig tart az õsi szöveg. A kápolnát 1753-ban építették a szanyiak. Az építõanyagok kiszállításához állati erõt nem vettek igénybe, mindent a kezükben és a kötényünkben vittek ki közben imádkozva és énekelve tettek tanúságot hitükrõl. A kápolnát 1901-ben bõvítették, ma szinte egy kisebb templomnak is nevezhetjük. Alapterülete: 112 m². 1901-ben szép színes üvegablakokkal látták el. Az egyik ablak államalapító királyunkat Szent Istvánt, a másik Szûz Máriát, mint a Magyarok Nagyasszonyát ábrázolja. A szentélyben, a régi kápolnában látható gyönyörû keretben a kegykép, amely Szent Annát, Szent Joakimot és a fiatal Szûz Máriát ábrázolja. A kápolnát többször felújították. 2000-ben amikor a világ Urunk Jézus születésének 2000 éves és mi magyarok államiságunk és elsõ királyunk Szent István megkoronázásának 1000 éves évfordulóját jubileumi szentévben ünnepeljük a szanyi hívek adományaiból és sok társadalmi munkával kívül belül felújítottuk a kápolnát. A kápolna közel 250 éve a Rábaköz Szent Anna búcsújáróhelye, egyik lelki központja, ahova nemcsak a Rábaközbõl, hanem távolabbi vidékekrõl is jönnek zarándokok.