| A csillagász szemével |
|
|
|
| Szellemi környezet - Hagyomány | |||
| Írta: mon.hu | |||
| 2010. május 24. hétfő, 07:06 | |||
![]() Pünkösd ünnepét a 2. századtól tartjuk számon. Azért „mozog” a naptárban, mert Húsvéthoz kapcsolódik, mely szintén „mozog”. Utóbbi a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap.A pünkösd szó a görög „pentakoszté” szóból ered, mely ötvenedik napot jelent és arra utal, hogy húsvét szombatjának ünnepe után vagyunk 50 nappal. Ezzel kapcsolatban a zsidó nép ünnepét kell megemlíteni, mikor is a Húsvét szombatját követő ötvenedik nap a befejezett aratás meghálálásának ünnepe volt a Szentföldön. A későbbi időkben ez a nap a híres Sínai-hegyi törvényhozás ünnepévé vált, vagyis amikor Mózes megkapta Istentől (kőtáblákon) a törvényeket. Izráel népe a Pünkösd ünnepét különleges áldozatok bemutatásával és pihenéssel töltötte el. Ekkor mutatták be az új gabonából készült két kovászos kenyeret, és gyümölcsöket is ajánlottak fel Izráel istenének, Jahvénak.
A Pünkösd keresztény vonatkozásait is meg kell említeni. Természetesen a zsidó nép pünkösdi ünnepéből alakult ki a kereszténység ezen ünnepe, amelyen a Szentlélek eljövetelét ünnepli a keresztény ember, vallási felekezetétől függetlenül. Ezen ünnepet a keresztény világ a Krisztus utáni 2. századtól tartja számon. Később (mint Isten kiválasztott népének, a zsidó népnek ünnepe esetében) a keresztény világ is hozzákapcsolta Pünkösd tartalmához az újtestamentumi törvényhozásra való megemlékezést, sőt magát a keresztény egyház megalapítását is erre a neves ünnepnapra tették. Mi, mai megemlékezők, töltsük békességben a Szentlélek eljövetelének ünnepét! 2011-ben meglehetősen későn, június 12-én lesz Pünkösd. Szoboszlai Endre, Magnitúdó Csillagászati Egyesület, Debrecen
|











