Zöld Élet

A legfontosabb, hogy a diákok ne csak elsajátítsák a szakmát, hanem el is tudjanak vele helyezkedni. Hegedűs Zoltán, a Hódmezővásárhelyi Integrált Szakképző Központ Szakiskola és Szakközépiskola szakmai igazgatóhelyettese és Nagy Norbert, a Hódmezővásárhelyi Integrált Szakképző Központ Szakiskola és Szakközépiskola Kalmár Zsigmond Tagintézményének szakmai igazgatóhelyettese volt a ma délelőtti Napraforgó vendége. Nem vonzó a szakmunkás pálya a fiatalok körében. Ma Magyarországon a diákoknak csupán egyharmada választja a szakmunkásképzőt vagy a szakiskolát, hiszen se anyagilag, se erkölcsileg nincsenek megbecsülve a szakmunkások. Emiatt egyre kevesebben jelentkeznek ezen iskolákba, és sokkal többen választják a jó képességű diákok közül az egyetemet vagy a főiskolát.

Szakemberekre márpedig mindig szükség van, bár azt, hogy a nemzetgazdaságnak mely szakmákra van szüksége, bizottságok döntik el. Nagyon fontos tehát, hogy a szülők azt is figyeljék, hogy melyik szakmában tud gyermekük elhelyezkedni a képzés befejezése után. A Kalmár Zsigmond Ipari Szakközépiskola és Szakiskolában a tíz hiányszakma közül kilencet oktatnak. A legnépszerűbb tagintézmény azonban a Corvin Mátyás Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola, ahol kereskedelmi és vendéglátó szakmákat tanulhatnak a diákok.

Februárban indult el a szakiskolai ösztöndíj-program a hiányszakmákban tanuló hallgatók számára. A diákok ezt az összeget a gazdálkodó ösztöndíj mellé kapják, ha meghatározott feltételeknek megfelelnek: tanulmányi átlaguk meghaladja az adott szintet, az igazolatlan óráik száma nem lép túl egy bizonyos számot. Nagy Norbert elmondta, hogy ez mindenképpen nagy motivációt jelent a fiatalok számára, és reményeik szerint ösztönzi majd őket, hogy belépjenek a képzésbe.

Az oktatáspolitika hosszú távú terve a decentrumok létrehozása: Hódmezővásárhelyen az informatikai és a gépészeti képzések koncentrálódnának. Hegedűs Zoltán kiemelte, hogy ez nemcsak gazdasági szempontból lenne jó, hanem abból a szempontból is, hogy a diákok elkezdenének mobilizálódni. A magyar munkaerő nagy problémája ugyanis, hogy nem mobilis, de ha már diákként más városba jár tanulni, akkor felnőttként is könnyebben vállal munkát „idegenben”.