Zöld Élet

Mitől és mikor tudod becsülni magad?

Ha más becsül téged, a férjed, az édesanyád, a gyereked, a főnököd – az Neked elég? Véleményem szerint ez is egy olyan jellemvonás, amit saját magunknak kell kifejleszteni.

Ezt is nekem,  már megint nekem?

Mielőtt nagy önsajnálatba zuhannánk, azért képzeljük csak el ennek hozadékát is!Te tettél már le valamit az asztalra? A nagy közösre?

Csalóka, hogy mi az, amit mi annak ítélünk meg, vagyis hogy nekünk mi az érték, mi az, ami hozzájárul az önbecsülésünkhöz.

Más az, hogy a külvilág mit tart értéknek, ill. a számunkra meghatározó (fontos) ember, mit tart értéknek. Érted, ugye?  Pl. én szültem három gyereket, azt gondolom ez az én önbecsülésemet nagyban erősíti, tettem már le valamit az asztalra. Másnak viszont ez nem ugyanolyan súlyú érték, sőt…

Mondok mást, tudod-e, mi az igazi gazdagság? Egy pszichológiai előadáson hangzott el, hogy nem az a gazdagság, ha van párkapcsolatod, fedél a fejed felett, van munkahelyed, bankbetéted. Ez mind viszonylagos, bármelyik pillanatban elveszítheted.

Ellenben azokat a képességeidet, tudásodat, életrevalóságodat, ami Benned van (amit kifejlesztesz!), senki nem veheti el tőled, bármikor képes vagy –leszel az ÚJRAKEZDÉSRE!

Vagyis képes leszel, esetleg új társat találni, új munkahelyre menni, vagy új munkát találni (amit szívből csinálsz!). Isten őrizz, de hallottunk már ilyent, képes leszel új családot alapítani, ha úgy hozza a sors…

„A madár nem azért énekel, mert tudja a választ. A madár azért énekel, mert van egy dala.” Maya Angelou

Visszatérve, mi is az az önbecsülés…Ha megfelelsz a társadalmi szerepeidnek, ez ad-e Neked önbecsülést?

• jó gyerek: türelmes vagy idős szüleidhez,
• jó feleség/társ: a Párod is ezt tartja rólad,
• jó anya: látod a gyerekeden, mit adtál eddig neki, (mert visszatükröz)
• jó munkaerő: legjobb tudásoddal dolgozol (más, hogy mit kapsz érte cserébe)

Viszont, tudjuk, ha környezetünk nem becsül meg, (konkrétan nem vagyunk megfizetve) mennyire rontja az önbecsülésünket.

Mivel az életünk folyamán gyakran vannak vissza-visszatérő helyzetek, érdemes visszagondolni, hogy mindig ugyanúgy, ugyanazzal a módszerrel oldjuk meg a helyzeteinket? Vagy tudunk változni, változtatni? Mert ez már a fejlődés maga, s ez képes hozzájárulni önbecsülésünkhöz.Kirajzolódik, hogy szükségünk van, valami belső erős önbecsülésre, amit ha a külső környezet nem is „támogat”, akkor sem borulunk fel, nem gyengülünk el.

Egyik ismerősöm gyakran áll negatívan az új, váratlan helyzeteim elé. Én lelkesen mesélem neki, hogy mit találtam ki, ő megint leszólta azt, ami kedves és érték nekem. Nyelhettem volna, szemlesütve tovább terelhettem volna a szót, ehelyett megvártam, amíg befejezi, időt nyertem, hogy összeszedjem magam, nyugodtan, de határozottan és pajkosan, mintegy titkot megosztva, folytattam.

Nem vádoltam őt, a magam érzéseiről beszéltem, ezzel nem tudott vitatkozni.

Szerinted, ezután ki érezte jól, vagy rosszul magát?

Veled is történt már hasonló helyzet? És Te hogy oldottad meg, nyeltél, tereltél vagy mást?

Tudatos önvizsgálódást, szeretettel

Jakab Gyöngyi