Tiszta vizet!

2010. március 01. hétfő, 21:33 |

Módosítás dátuma: 2010. március 01. hétfő, 21:39 |

Írta: tisztavizet.lapunk.hu |

Borzalmas pénzeket költenek megint a választási kampányra,

teljesen feleslegesen.

A mi pénzünkből persze, saját félrevezetésünkre.

Ki fog ezért vajon felelni egyszer?

És az elmúlt húsz év alatt elpocsékolt vagyonért?

Ezer értelmesebb dologra lehetne költeni ezt a pénzt a választási machinációk helyett,

még most sem lenne késő:

- találmányok hasznosítására, mondjuk a vízzel működő autó kifejlesztésére, gyártására. Ebben a videóban Egely György arról számol be többek között, hogy

- 4.500 bejelentett szabadalom van kis hazánkban egyedül csak a vízautók témában (!?!). Lehetne akár BioNass gyártására gondolni az én szabadalmam alapján ;

- talpra lehetne állítani a magyar élelmiszeripart, mely minőségi élelemmel láthatná el Európa igényes lakosságát, visszahozhatná mezőgazdaságunkat az őt megillető helyre;

- újra lehetne éleszteni a turizmust, lehetőségeink adottak: gyógyvizeink, gyógyhelyeink, a magyar nép hagyományosan szíves vendéglátása, remek és sokoldalú gasztronómiánk, vaddal teli erdeink, halakkal teli vizeink.

Megszorítások helyett kincseink, természeti és emberi értékeink, egyedülálló szellemi képességeink, tehetségünk méltó kihasználásával kellene foglalkozni. Semmiképpen sem ostoba politikai csatározásokkal.

A politikus ma ebben az országban azt képzeli, övé ez az ország, nekünk azt az egyetlen lehetőséget hagyva, hogy négyévente közülünk válasszunk. Ezt a hitet a közélet szinte minden szereplője erősíti, pedig messze nincs így. Ez az ország a mienk, mindannyiunké!

Hitüket arra a tényre alapozzák, hogy a jelenlegi Alkotmány értelmében a képviselők

’szabad mandátum’-ot szereznek:

“…..A szabad mandátum lényege, hogy a képviselö és a választók közötti jogi függöség a választás után megszünik. A képviselö tehát nem utasítható és a képviselö egyetlen kérdésben sem köteles a választók véleményét kikérni. A képviselö a parlamentben szabadon, meggyözödése és lelkiismerete alapján foglal állást, adja le szavazatát. Tevékenységéért és szavazatáért a választók a megbízatás ideje alatt felelösségre nem vonhatják, azaz mandátuma a parlament teljes idejére szól, a választók által meg nem rövidíthetö. A képviselö és a választók kapcsolata politikai természetü, azaz a felelösség csak a választások során jelenhet meg abban a formában, hogy a választók bizalmát elvesztö képviselöt nem választják meg újból, illetöleg a mögötte álló pártot nem támogatják szavazataikkal. [...]
Az Alkotmányban rögzített szabad mandátum elvéböl következik, hogy megbízatásának idötartama alatt sem az egyes képviselövel, sem a képviselök testületével, a parlamenttel szemben nem érvényesíthetö a választók elötti felelösség."
A Magyar Köztársaságban az országgyülési képviselök politikai felelösségre vonása 4 évente, az országgyülési választások során valósul meg.
Kérem tájékoztatásom megértö tudomásulvételét.
Üdvözlettel:
Sonnevend Pál Dr.
föosztályvezetö” (a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője)

Ezért aztán alapvető fontossággal bír, hogy soha senkit, aki Hatalomról, felelősségről, országról, emberről mást gondol, szóhoz ne engedjenek jutni. Valamilyen módon meg kell szerezni a mandátumot, aztán szabad a pálya!

Pedig az Alkotmány rögzíti a hiteles tájékoztatáshoz való jogunkat imígyen:

61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.

= Ez az egyetlen mondat híven alátámasztja Drábik János azon állítását, hogy az érvényben lévő Alkotmányunk selejtes. Ugyanis: bárki szabadon véleményt nyilváníthat, tehát a politikus (is) elmondhatja, amit gondol, hiszen: mindenkinek joga van ahhoz, hogy véleményét nyilvánítsa, a közérdekű adatokat terjessze: (vajon ki dönti el, mely adat közérdekű?).

Mondhatsz tehát bármit, nem lehet felelősségre vonni érte, hiszen azt hitted, hogy közérdek − illetve elhallgathatsz bármit, hiszen, azt hitted, nem közérdek. =

Ugyanez a selejtes Alkotmány mégis tartalmaz bizonyos paragrafusokat:

2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.

(2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.

(3) Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni.

A köztársasági elnök

29. § (1) Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.

30/A. § (1) A köztársasági elnök

g) népszavazást kezdeményezhet,

Szögezzük le: az érvényben lévő Alkotmány nem a Magyar Nép Alkotmánya. Érdemes elolvasni a wikipédia ide vonatkozó fejezetét, hogy ti. ez a '49-es Alkotmány a '36-os szovjet Alkotmány mintájára készült, majd '89-ben, a rendszerváltáskor ezt emelték át mára - ki fogja egyszer megmondani nekünk, miért így történt?

Ám a törvény minden háttérinformáció nélkül önmagáért beszél:

1949. évi XX. törvény

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA

A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés - hazánk új Alkotmányának elfogadásáig - Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg: ……

1949-ben nem volt legitim kormányunk és parlamentünk, amelynek joga lett volna Alkotmányt készíteni, hiszen az utolsó legitim választások, az 1945-ös választások (amikor is a Kisgazda Párt elsöprő fölénnyel - 60 % - nyert) eredményét semmibe véve, mára már ismert módon 1947-re a Kommunisták szovjet segítséggel magukhoz ragadták a hatalmat.

Érthetetlen tehát, hogy a rendszerváltáskor miért ezt az Alkotmányt hagyták életben, de ha már megtették, legalább saját döntésük értelmében azóta korrigálták volna a hibát.

NEM! 20 év nem volt elég az új Alkotmány megalkotására. Úgy selejtes, ahogy van, de ha már úton-útfélen a jogállamiságra hivatkozunk legalább Sólyom László most, amikor Köztársaságunk Elnöke betarthatná saját Alkotmányát. (Sólyom László aktívan közreműködött abban, hogy a rendszerváltáskor ez az Alkotmány maradjon életben.)

Nagyon-nagyon sokat tehetett volna értünk eddig is:

Attól a pillanattól fogva, hogy hivatalába lépett naponta felszólíthatta volna a törvényalkotókat arra kötelességre, hogy rendezzék adósságukat felénk, készítsenek igazi Alkotmányt.

Ha már ezt egyetlen napon sem tette meg, legalább akkor kiállhatott volna értünk, amikor Gyurcsány miniszterelnök a képünkbe vágta: hazudtunk éjjel és nappal.

Akkor sem tett semmit Sólyom László, amikor a Gazdasági Világválság okán összehívott Nemzeti Csúcson Gyurcsány Miniszterelnök élő, egyenes TV adásban a következőket mondta: Nem szeretné ismét azokat a hibákat elkövetni, amelyeket 2003 − 2006 között a Kormány, részint közreműködésével, részint irányításával elkövetett, amikor is soha nem látott mélységekbe vitték hazánk gazdaságát.

Azaz élő egyenes TV adásban elismerte, hogy felelőtlenségük hova vitte a gazzdaságot. Úgy vittek minket a 2006-os választássokba, hogy nem ismertük elvégzett munkájuk eredményét.

Vajon miért áll akkor még mindig az Alkotmányban a nép szuverén döntéshez, és hiteles tájékoztatáshoz való joga? Hogyan őrködik vajon Sólyon László az államszervezet demokratikus működése felett, ha szava sincsen, amikor a félrevezetésünket ők maguk bevallják?

Ekkor sem tett semmit, persze beleírta az Alkotmányba saját alibijét:

3. § (1) A Magyar Köztársaságban a pártok az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok tiszteletben tartása mellett szabadon alakulhatnak és szabadon tevékenykedhetnek.

(2) A pártok közreműködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában.

Gazdaságunk ma sokkal mélyebben van, mint amit Gyurcsány nem szeretett volna ismét.

Sólyom ma sem tesz semmit, tétlenül nézi, hogy választási kampányra folyjon a pénz építő munka helyett.

NEM tekinthető demokráciának, az a többpátrendszer sem, amely a civil lakosság félreveztésével szerzi hatalmát, figyelmen kívül hagyja a civil lakosság valós érdekeit, a nép tehetségét, az ország adottságait, a jövő generációk örökségét.

NEM tekinthető szuverén népnek az a Nemzet, amelynek tagjait sem gazdaságilag, sem erkölcsileg, emberileg nem tiszteleik meg azzal, hogy tájékozott, művelt és kiegyensúlyozott emberként élje az életét, emelt fővel és büszkén Hazájára, országára, vezetőire és honfitársaira.

NEM tekinthető szuverén államnak az az ország, amelynek vezetői saját népük tehetsége, szorgalma, az ország páratlan adottságai ellenére az Európai Unió kegyeiért kuncsorogva gyakorolják a hatalmat. 40 éven át a Kelet, a szovjet dirigálta vezetőinket, 20 éve pedig a Nyugat, az Európai Unió. Hol itt a szuverenitás? Rendszert kellene váltani már végre!

NEM az a kérdés itt ma már jobb vagy bal, az egyetlen kérdés:

élet vagy halál

Megtaláljuk-e a módját, hogyan vesszük vissza országunkat, vagy pusztulunk mind.

Nincs további négy évünk a kísérletezésre!

Meg KELL találjuk a megoldást, ha élhető országot, élhető világot szeretnénk!

a gazdaságról