Zöld Élet

2008 januárjában kezdte meg adatai visszasugárzását a Messenger űrszonda, melyek felfedték a Merkúr eddig nem látott területeinek egy tekintélyes hányadát is.

A Johns Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizika Laboratóriumának jelentése szerint a szonda széles- és szűklátószögű kamerái összesen 1213 felvételt készítettek az 55 órás, szinte teljesen egybefüggő tudományos megfigyelés során. Az első fotók, szám szerint négy darab szerda éjjel került fel a küldetés weboldalára, a teljes 700 gigabájtos adatmennyiség áttöltése nagyjából egy hetet vesz igénybe.

Mint korábbi beszámolónkban már említettük, az első átrepüléshez a szonda összes tudományos műszerét üzembe helyezték, így az érkező adatokból a bolygó összetételére és szerkezetére is lehet majd következtetni. A tervek között szerepel legalább hét nagy mozaik kép összerakása a sivár világról a Messenger szűklátószögű kamerájának nagy felbontású felvételeiből. Ezekre a képekre az elkövetkező egy-két héten belül lehet számítani.

Legutóbb a Mariner 10 látogatta meg a Merkúrt, háromszor repült el a bolygó mellett, aminek köszönhetően csak a felszín 45%-át sikerült szemügyre vennie. A Messenger (MErcury Surface, Space ENvironment, GEochemistry, and Ranging) az űrkutatás történetének második robot szondája, ami megközelítette az égitestet, hogy kitöltse az első küldetés hiányosságait. A hétfői első átrepülés a felszín fennmaradó felderítetlen területeinek körülbelül a felét mutatta meg, emellett azonban jóval részletesebb képet adott a már ismert felszíni képződményekről is, beleértve a gigantikus 800 mérföld széles Caloris medencéről, aminek a Mariner 10 felvételei csak a felét örökítették meg.

"Már most egyértelmű, hogy a Messenger fejlett kamerája sokkal többet árul majd el azokról a területekről is, amit feltérképezett a Mariner vidikon kamerája az 1970-es évek közepén" - olvasható a tudományos csapat közleményében.

A Caloris medence, ami elvileg a Naprendszer egyik legfiatalabb becsapódási krátere, csak részlegesen jelent meg a Mariner 10 küldetés képein, a Messenger felvételei azonban bemutatják a medence belső szerkezetét és az is kiderült, hogy a képződmény világosabb környezeténél, ami összetételbeli különbségekre utal, ismertette a tudományos csapat.

A kutatók reményei szerint a Messenger felfedezései nem csupán a Merkúrral kapcsolatos régi rejtélyekre adnak választ, de új fényben tüntetik majd fel a korai Naprendszerben végbement bolygóformálódás folyamatát is. A szonda teljes térképet készít a Merkúr felszínéről, méréseket végez gravitációs mezejéről, és jég jelenlétére utaló jeleket keres a tartósan árnyékban levő sarkvidéki kráterekben. A következő átrepülés októberben lesz.