Zöld Élet

Nemrégiben afrikai országok közös kártérítési igénnyel léptek fel a koppenhágai klímacsúcson. A követelések alapjául az szolgált, hogy a fejlett országok a felelősek a károsanyag-kibocsátás döntő részéért.

Mivel nemrégiben az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) hivatalos kapcsolatot talált a globális felmelegedés és a természeti katasztrófák – például hurrikánok és áradások – gyakoribbá válása között, egyes afrikai kormányok lakosaik veszteségeinek pótlására a 100 milliárd dolláros kártérítési követelést fogalmaztak meg. Véleményük szerint az országaikat sújtó aszályok és természeti katasztrófák egyre inkább lehetetlenné teszik az életet az adott térségekben. Így a környezetkárosítás kapcsán jelentkező többletköltségeiket a fejlett országoknak kell állniuk /öntözőrendszerek, ingatlanok helyrehozása, termőtalajpótlás/.

A klímatestület épp a napokban jelentette be, hogy tévedett. Az IPCC felülvizsgálja annak a 2007-es jelentésnek a tételét, amely szerint 2035-re teljesen eltűnhetnek a Himalája gleccserei, ha a felmelegedés jelenlegi ütemben folytatódik. Az IPCC sajnálkozását fejezte ki, amiért „kevéssé megalapozott” becslések kerültek bele korábbi jelentésébe a Himalája gleccsereinek eltűnéséről. A Sunday Times úgy tudja, hogy a gleccserekről szóló kitételt egyszerűen átemelték a New Scientist című népszerű tudományos magazinból, amely még 1999-ben közölt egy cikket erről.

Rossz nyelvek szerint az IPCC által használt tanulmány szerzője egy bizonyos összeg fejében maga vonta vissza a jelentésében foglaltakat. Nagy kérdés, hogy a tanulmány alapján hozott azon intézkedéseknek mi lesz a sorsa, amelyek komoly piaci előnyöket biztosítottak egyes nagy multinacionális cégeknek.