A betegség okai

Az utóbbi idõben több olyan tényezõt sikerült azonosítani, amelyek a candidiasis kórfolyamatában kiváltó (iniciátor) vagy a betegség kialakulását segítõ (promoter) faktorként szerepel. A jelenlegi ismeretek szerint ezek a következõk: Az antibiotikumok egy részének (penicillin, tetracyclin, erythromycin) huzamosabb idõn át tartó szedése károkat okozhat a bélflóra érzékeny mikrobiális egyensúlyában. A hasznos és erjesztõ munkát végzõ tejsavbaktériumok kiszorulásával az elõnytelen, rothadási folyamatokat elindító mikrobák, valamint a sarjadzó gombafajok kerülnek túlsúlyba a béltraktusban. Az antibakteriális szappan vagy tusfürdõ hatóanyaga a kézmosás illetve tisztálkodás után is kifejti hatását az érintett területeken. Célzott, gombaellenes hatóanyagokat azonban csak ritkán tartalmaznak, így a bõrfelületen nagy lendülettel megindulhat a gombasejtek szaporodása. A lokális gombás betegségek (pl: körömágyban, fejbõrön, hajlatokban, nemi szervek tájékán) gyakorisága ugrásszerûen megnövekedett az antibakteriális szerek elterjedésével, és napjainkban e szerek már a szisztémás candidiasisért is felelõssé tehetõk.

A nem természetes alapanyagokból készült fehérnemû, atléta és egyéb ruhanemûk a bõr egészséges mûködését kedvezõtlen irányba befolyásolják. A töltéseloszlás megváltozása, a bõr által kiválasztott illékony anyagcsere termékek felületen való megrekedése, valamint a bõr megfelelõ szellõzésének hiánya a gombák és egyéb, oxigénszegény környezetben is életképes szaprofiták elszaporodásához vezethet. A helytelen táplálkozás immunrendszert és bélflóra mûködést befolyásoló hatása közismert. A fehérje- és zsiradék túlsúllyal párosuló, cellulózban és pektinben szegény (ballasztanyagban) szegény étrend alapvetõen növeli a candidiasis veszélyét. A finomított félkész- és készételek alacsony antioxidáns hatású és immunitást segítõ vitamin- és ásványi anyag tartalma (különös tekintettel a C-, A-, E-vitaminra, a cinkre és szelénre) szintén alapját képezi a gombák terjedésének.

Az egyik legjellemzõbb faktor az egyszerû szénhidrátok nagyobb aránya az étrendben. (csokoládé, cukrászsütemények, fagylalt, cukorkák, stb.) A korpa- és csírarésztõl megfosztott gabonalisztek (fehérliszt) szintén igen gyorsan képesek glükózt juttatni a véráramba, így az ilyen alapú termékek is elõnytelenek. Gyakorlatilag elmondható, hogy minden olyan ételféleség, ételpárosítás és étkezési szokás, amely a bélrendszeri és egyéb immunfolyamatok hatékonyságát rontja, kedvez a gombák elszaporodásának.

Az életvitel kérdéskörén belül kiemelten említhetõ még a stressz, mint kockázati tényezõ. Megfigyelték, hogy az egyéb káros hatásokhoz hozzáadódó stressz hatások sokkal nagyobb súllyal esnek latba a gombás betegségek kialakulását illetõen, mintha a stresszorok csak önmagukban lennének jelen.

Környezetszennyezõ anyagok: Az ólom és higany kockázat növelõ hatását már sikerült igazolni. (Ez utóbbi miatt az amalgám fogtömés létjogosultságát is megkérdõjelezték többen az utóbbi idõben.

Tisztelettel Pilis-Vet kiadó

Szeretnék hozzájutni további értékes információkhoz, és megrendelni az E-számokról őszintén –Élelmiszereink árnyoldalai című könyvet –most ajándék CD-vel !