Zöld Élet

2008-ban az inflációtól elmaradó mértékben növekedett a napi fogyasztási cikkek piacának értéke, a gazdasági világválság hírére azonban 2008 negyedik negyedévében a tavalyi év legnagyobb piaci visszaesése következett be – derül ki a GfK Hungária 2008. évi kereskedelmi trendeket összegző tanulmányából. A válság hírére a magyar háztartások nem az olcsóbb termékeket vásárolták, hanem a megvásárolt napi fogyasztási cikkek mennyiségét csökkentették inkább.

A hazai kereskedelem főbb trendjeit részletesen bemutató elemzés szerint 2008-ban a napi fogyasztási cikk piac értéke az inflációtól elmaradó mértékben növekedett, más szóval szűkült a piac volumene. Az év során a legjelentősebb piaci visszaesés a negyedik negyedévben volt érzékelhető, az októberben kirobbanó gazdasági világválság hírét követően 3,7 százalékkal csökkent a piac volumene.

A negyedik negyedévben a válság ellenére sem tapasztalható az előző időszakokhoz képest erősebb eltolódás a termékszerkezetben az olcsóbb áru termékek irányába. Azaz, a negyedik negyedévben a háztartások reakciója a gazdasági válság hírére a piac egészére nézve jellemzően nem az olcsóbb termékek irányába történő erősebb lefelé váltás volt, hanem inkább a megvásárolt napi fogyasztási cikkek mennyiségét csökkentették. 2009 első két hónapjában a napi fogyasztási cikkek értékbeli forgalma közel 2 százalékkal csökkent tavaly január-februárhoz képest (közel 5 százalékos élelmiszerinfláció mellett).

Bár a kereskedelmi márkás termékek aránya Magyarországon még nem érte el a számos nyugat-európai országban tapasztalt egyharmados forgalmi részesedést, a magyar háztartások vásárlásaiban arányuk évről-évre nő. A korábbi évekhez hasonlóan 2008-ban is folytatódott a kereskedelmi márkás termékek előretörése, részesedésük 2008-ban meghaladta a 25 százalékot.

A kereskedelmi csatornák közül 2008-ban a legnagyobb növekedést a szupermarket csatorna érte el, piacrésze 15 százalékról 2008-ban 17 százalékra növekedett. A növekedés mögött egyrészről a csatorna expanziója áll, melynek következtében növekedett a vásárlói hatóköre, másrészről jelentősen növekedett mind a vásárlás gyakorisága, mind pedig az átlagos kosárméret. Ennek következtében 16 százalékkal magasabb értéket hagytak a vásárlók a csatornában 2008 során, mint egy évvel korábban.

A cash & carry csatorna az egyik áruházlánc megszűnésével veszített piacrészéből, 2008-ban 3 százalék alatt maradt. A korábbi években dinamikus fejlődést mutató hipermarket csatorna növekedése megállt a csatornába tartozó kereskedelmi láncok ellentétes növekedési trendjeinek következtében. A diszkont csatornán belül is átrendeződés figyelhető meg, habár a csatorna aggregált piaci részesedése nem változott 2007-hez képest. A kisboltok jelentősége évről-évre 1-2 százalékponttal esik vissza, leginkább a független kisboltokkal szemben támaszt versenyt a modern kereskedelmi csatornák növekvő jelenléte. Annak ellenére, hogy a drogériák forgalma a napi fogyasztási cikkek piacán mindössze 2 százalék, mind a teljes 2008-as évet, mind az utolsó negyedévet vizsgálva erőteljesen nőtt.

Egy átlagos háztartás egy év alatt több mint 8 kereskedelmi láncban vásárol, és ebben a tekintetben nincs jelentős különbség az egyes láncok vásárlói csoportjai között. Havi rendszerességgel átlagosan 4 láncban vásárolunk (3 kereskedelmi láncban + 1 „sarki kisboltban”).

A hét napjai szerinti fogalom megoszlás az előző évekhez hasonlóan alakult 2008-ban is. A teljes FMCG forgalom 40 százaléka továbbra is pénteken és szombaton realizálódik. A vasárnapi forgalom összességében szintén nem változott 2007-hez képest, habár az egyes csatornák tekintetében lényeges különbségek mutatkoznak. A hipermarketek forgalmának több mint tizede a hét utolsó napján bonyolódik, és közel hasonló ez az arány a cash&carry csatorna esetében is, míg a tradicionális kereskedelmi csatornákban és a drogériákban csak a 3 százalékot közelíti.

A napszak szerinti forgalommegoszlás tekintetében ez előző évekhez képest lényeges változás nem következett be 2008-ban: a privát vásárlások forgalmának több mint 60 százaléka dél előtt realizálódik. Ebből a szempontból azonban jelentős különbségek figyelhetők meg a modern és a tradicionális csatornák között. Míg a kisboltok (láncba szerveződött és független) esetében a reggeli és a délelőtti órák a legjelentősebbek, addig a hipermarketek és a cash&carry esetében a délutáni és esti időszak is forgalmasnak mondható.

A magyar háztartások által elköltött összeget tekintve 2008 során nem változott az autós vásárlások súlya. Az autós vásárlások – a vásárlás jellegéből adódóan – különösen nagy szereppel bírnak a C&C csatornában, ahol 2008-ben szinte a teljes forgalmat az ilyen típusú vásárlások teszik ki. Hasonlóan magas az arányuk a hipermarketekben (75%), illetve a diszkontokban (52%).

A kártyás fizetések aránya évek óta fokozatosan nő és jellemző módon a nagyobb összegű vásárlásokat fizetik a háztartások ilyen módon. Az értékforgalom alapján ez az arány 17 százalékra nőtt 2008-ban. A hipermarketekben a privát vásárlások értékének 35 százalékát kártyával egyenlítették ki a háztartások, míg a C&C csatornában ugyanez az arány 34 százalék volt. Legalacsonyabb (bár lassan növekvő) a kártyahasználat jelentősége a kisboltokban: mind a lánchoz tartozó kisboltok, mind a független kisboltok esetében a vásárlások értékének kevesebb, mint 3 százalékát fizetik bankkártyával.