Zöld Élet

Megalapozott, kitartó előkészítő munka gyümölcse érett be 2010. február 26-án, Lövő Szolgáltató és Kulturális Központjában. Az MSz soproni csapatából Németh Éva, Kovács Ibolya és Farkas Zoltán így fogalmazott a meghívón: Szándékunk az, hogy újra élesszük a magyar gazdaságot, hogy a termelõk, állattenyésztők, kézmûvesek, szolgáltatók és vásárlók egymásra találhassanak. Ha közösen cselekszünk, képesek leszünk változtatni az életünkön, akkor képesek leszünk a következő nemzedékre egy élhető országot hagyni, ahol a föld, a víz és az önrendelkezés a Magyar Nemzeté.

És lőn csoda! A hívó szóra talán 70 ember állt fel a fotelből s hallgatta érdeklődéssel a két meghívott előadót: Ubornyák Lászlót, az Arany Korona Szövetkezet elnökét és Szentesi Tamást, a Szövetkezeti Hitelintézet koordinátorát.

Szakavatott előadóktól hallottunk tehát a szövetkezetről és a hitelintézetről.
Ubornyák László a Hangya Szövetkezet sikertörténetét hozta fel példának: száz éve éppen, hogy a minisztérium által fizetett emberek járták a vidéket, s tájékoztattak a szövetkezet előnyeiről. Tíz év alatt sikerült is felvirágoztatni. Nekünk van rá tíz hónapunk... (nincs viszont mögöttünk egy minisztérium). De vannak zöldség-gyümölcs eladási nehézségek, s feldolgozói kapacitáshiány.

A szakember szerint egy gazdasági év alatt meg lehet fordítani a helyzetet, ha az emberek megfogadják a jó tanácsokat. A csodavárást pedig felejtsük el! Ne EU-s pályázatoktól és ne kormányváltástól várjuk a csodát! A háttérgazdaságot kell működtetni, s egymáson segíteni, pl. közös szüret, vagy disznóölés, stb. formájában. Kis közösségeket kell összehoznunk, a helyi embereket szervezni, megyénként 3-4 felvásárló helyre gyűjteni az eladandó terményt. Amire pedig ott helyben nincs szükség, majd vevőre talál pl. a Magyarok Vásárán, ahol azt árulják, amit a gazda nem tud maga eladni. Budapesten és Miskolcon működik már Magyarok Vására, heti/napi rendszerességgel, s több más helyen is alakulóban van. A tej, tejtermékek is eljutnak a piacainkra, a kézművesek a vásárokba. S a szolgáltatókról ne feledkezzünk: a szövetkezet tagjai a helyi festőt, ácsot, kőművest, burkolót, vízvezeték-szerelőt, fuvarozót bízzák meg a munkákkal. Alapfeltétel a megbízhatóság, gyors és nem drága munka. Az pedig, aki be akarná csapni az embereket, legközelebb már nem lesz ott a piacon...

A csatlakozási díjakról: magánszemélynek 25 ezer forint, vállalkozóknak 100 ezer. Az osztalék az év végén esedékes. Kérdéseket e-levélben is fel lehet tenni: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
A jelentkezési lapokat helyben is ki lehetett tölteni, ill. megtalálható a központi honlapunkon.

Szentesi Tamás a Szövetkezeti Hitelintézetről tájékoztatott, - hitelesen.
Sokunkban talán nem is tudatosul: bizony a bankok 97 %-ban külföldi kezekben vannak. (Hazánkban, egy lakosra vetítve, kb. kétszer annyi, mint pl. Németországban!) Ezek pedig felelőtlenül belehajszolják az embereket a hitelekbe. Napjainkban pedig ezerszámra árverezik el a lakásokat, házakat. Hisz’ tudjuk... Pedig nem is biztos, hogy annyi új autó, vagy TV kellene. Jó ideig megtenné még a régi is.

Ugyanakkor az országban van ám sok pénz. Azt a kis tartalékot pedig helyezzük el az első olyan pénzintézetbe, ami valóban a miénk! A Hitelszövetkezetben pedig minden egyes ügyfél egy kicsit tulajdonos is lesz, részt vehet a működésében, beleszólhat az üzletpolitikába. Elfogadható, tisztességes kamatokkal és hozamokkal számolhatunk. A cél az, hogy egy-egy térségben, járási, kistérségi, városi szinten legyenek saját kis takarék- és hitelintézetek, amelyek helyi szinten működnek. Nincs új a nap alatt: ez már jól működik pl. Franciaországban, Spanyolországban.

No és hogyan?
Nekünk akkor jó, ha az ügyfeleknek jó! Nem szeretnénk az ingatlanfedezetes hitelekre törekedni, hanem értelmes, életszerű biztosítási rendszert szeretnénk kidolgozni. Jó az, ha látjuk, hogyan működik a helyi vállalkozás, s nem akarjuk, hogy minél több hitelt vegyen fel! Az a jó ügyfél, aki tudja: számíthat ránk, s nekünk is jó, ha tudjuk, számíthatunk rá.

Az ügyintézést pedig elsősorban olyan „mobil” bankárok végzik majd, akiket helyben ismernek, s mindent helyben el tudnak intézni – kivéve a készpénzforgalmat. Arra pedig ott vannak a postafiókok, amelyek ellátják a ki- és befizetést.

A Hitelszövetkezet tagja lehet bárki: magánszemély, vállalkozó – 50.000 Ft készpénzzel. A regisztrálás nem visszavonhatatlan szándéknyilatkozat. Az, aki regisztrál, az alapító közgyűlésre – amire a tervek szerint májusban kerül sor - névre szóló meghívót kap, s a helyszínen lehet fizetni. Minden tagnak egy szavazata van, függetlenül a befizetett részjegy nagyságától.

Tudjuk: élelmiszer-feldolgozó iparunkat tönkretették, s ezen kell változtatni. A cél az, hogy a megtermelt termék helyben kerüljön feldolgozásra, értékesítésre. ezzel a kistermelők megvédik magukat az ellenséges felvásárlástól. A helyi pénzes rendszereket kívánjuk megerősíteni: a helyben megtermelt és felhasznált áru a fedezet a helyi pénz működésére. Ausztriában pl. egy kistérségben, ilyen rendszerrel, igen rövid idő alatt megváltoztak a negatív folyamatok, s prosperálás indult be.

Szót kért a Lövő és Környéke Takarékszövetkezet Igazgatónője, s tájékoztatott a jó működésükről, a sok ezer tagról. Jelenleg 1.800 takarékszövetkezeti fiók működik jól az országban. S ezek még egyetlen ügyfelet sem lakoltattak ki!

Szentesi Tamás elmondta, hogy természetesen keresik a kapcsolatot a takarékszövetkezetekkel, mert jobb a meglévőt tovább vinni, mint nulláról kezdeni.

A résztvevők érdeklődéssel hallgatták az előadásokat, majd kérdéseket is tettek fel, jó párbeszéd alakult ki. Németh Éva, soproni elöljáró arról tájékoztatott, hogy Győrben hamarosan nyílik egy szövetkezeti bolt, s tervezzük Sopronban is. És talán majd másutt is, ha alakulnak kis közösségek. Örömmel vesszük a jelentkezőket, érdeklődőket!

Tartalmas, értékes est volt!

Hajdú Éva
Sopron/Fertőszentmiklós