Zöld Élet

A kelet-európai országokban a jövőben megerősödhet az euró iránti igény, de a magyar, cseh és lengyel lakosságnak ezért még nagy árat kell fizetnie - állítja Stuart Bennett, az egyik legnagyobb franciaországi pénzintézet, a Crédit Agricole bank elemzője, aki konkrét intézkedéseket nem említ, csupán annyit mond, hogy fiskális szigorra lesz szükség.

A három ország konvergenciaindexe 2009-ben ugyan távolodott a csatlakozáshoz szükséges szinttől, de a helyzet nem kétségbeejtő. A szakértő szerint a magyar és a cseh kormányváltás, az új lengyel kormányfőjelölt, illetve a lengyel nemzeti bank új összetételű monetáris tanácsa miatt felértékelődhet az euróbevezetés szerepe.

Paradox helyzet

A helyzet korántsem kedvező, hiszen nemcsak a hitelválság és a gazdasági növekedés lassulása hátráltatja az euró bevezetését, hanem az is, hogy a folyamat a régió mindhárom országától nagy erőfeszítést kíván. Tovább rontja az eurózónához való csatlakozás feltételeit, hogy a görög gazdaság kritikus állapota most döbbentette rá a döntéshozókat: nincs kész forgatókönyvük arra az esetre, ha a zóna egyik tagállamának a pénzügyi helyzete megrendülne.

Görögország, Portugália és a többi kis állam siettetett felvétele alaposan megosztja a pénzügyi piacot. Többen egyenesen azt javasolták, hogy Görögország lépjen ki az eurózónából, de az Európai Központi Bank elnöke ezt a felvetést abszurdnak nevezte. Paradox módon azonban éppen a görög válság lehet az egyik meghatározó oka annak, hogy a közép-európai hármak számára az euróövezethez történő csatlakozás továbbra is vonzó marad. Az euróövezeti tagság ugyan kétségkívül nem akadályozta meg, hogy Görögország támadási felületté váljon, ám tagság hiányában a görög gazdasági helyzet feltételezhetően még sokkal rosszabb lenne.

Mik azok a maastrichti feltételek?

A maastrichti kritériumokat 1992-ben fogadták el. Az első kimondja, hogy az eurózónához csatlakozni akaró országban az infláció rátája nem lehet 1,5 százalékkal több a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam inflációs rátájának átlagánál. A második feltétel arra vonatkozik, hogy az éves költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát; a bruttó államadósság pedig nem lépheti túl a GDP 60 százalékát. A harmadik szerint a tagállam nemzeti valutájának árfolyama a Gazdasági és Monetáris Unió harmadik szakaszába lépést megelőző két évben nem lépheti át a második szakaszban megállapított árfolyamsávot. Másféleképpen: az árfolyamok stabilitása, vagyis az EMS (Európai Monetáris Unió) árfolyam-mechanizmusán (ERM) belül a nemzeti valutát az utóbbi két évben nem értékelhetik le. A negyedik - a kamatkonvergencia - kritériuma arról szól, hogy a hosszú távú hitelek kamatlába legfeljebb 2 százalékkal lehet több, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam államkölcsöneinek átlagos kamatlába.

Magyarország egyetlen feltételt sem teljesít

Bennett a maastrichti kritériumoknak való megfelelés felmérése érdekében egy új konvergenciaindexet dolgozott ki, amelynek értékét az adott ország feltételekhez mért teljesítménye alapján számolja ki. Minden egyes részmutató egy 0 és 1 közötti skálán helyezkedik el, ezek átlaga adja az index aktuális értékét. A nullához közeli érték közelebbi csatlakozást jelez. A korábban csatlakozott országok esetében a mutató a csatlakozás előtt egy évvel - az EU ezt az időpontot veszi alapul a csatlakozási döntés meghozatalakor - 0,42-t mutatott, így volt ez Görögország és Szlovénia esetében is 2001-ben, illetve 2007-ben.

Jelenleg mindhárom közép-európai gazdaság kisebb-nagyobb távolságra van a 0,42-es értéktől. Csehország három feltételt (államadósság, infláció, kamatláb), Lengyelország egyet (államadósság) teljesít, míg hazánk egyetlen kritériumnak sem felel meg. Az euróhoz vezető út ennek megfelelően hosszú lehet, de a három ország politikusai nem kergetnek illúziókat ezzel kapcsolatban.

A cseh pénzügyminiszter-helyettes nemrég elismerte, hogy az államháztartási hiányt évente 1 százalékkal kell csökkenteni ahhoz, hogy az ország megfeleljen a konvergenciakritériumoknak, és ez nemcsak az adók emelését, hanem a kiadások csökkentését is megköveteli. Fiskális szigorra lesz szükség Lengyelországban és Magyarországon is, ezért a döntéshozók idei költségvetési politikája jó indikátora lesz az euróbevezetés iránti elkötelezettségüknek - állítja a Crédit Agricole bank elemzője.

A Bank of America szerint az észtek után vezethetjük be az eurót

A Bank of America-Merrill Lynch (BofA-ML) bankcsoport londoni befektetési és elemző részlegének napokban kiadott előrejelzése szerint ugyanakkor a jövőre várhatóan belépő Észtország után Magyarország lehet a következő euróövezeti csatlakozó a térségből. A szakértők szerint Magyarország az egyetlen, nem kötött árfolyampolitikát alkalmazó ország a régióban, amelyiknek esélye van a maastrichti feltételrendszer teljesítésére 2011-2012-ben, miután az IMF-program alapján végrehajtott jelentős kiigazítással a magyar strukturális államháztartási egyenleg lett a legjobb a fejlett ipari gazdaságok alkotta OECD-csoport egészén belül.

Az elemzés szerint erőteljes politikai ráció is szól a gyors magyar eurócsatlakozás mellett, mivel ez a legerőteljesebb olyan gazdaságpolitikai cél, amely garantálhatja a következő - minden valószínűség szerint a Fidesz vezette - kormány újjáválasztását. Az eurócsatlakozás magyarországi lakossági támogatottsága ugyanis jelenleg magasabb, mint bármelyik magyar politikai párté, így az a kormány, amelyik beviszi Magyarországot az euróövezetbe, népszerűsége egyértelmű növekedésére számíthat - vélik a bankcsoport szakemberei, akik hozzáteszik: ha, a következő kormánynak eltökélt szándéka lesz az euróövezeti csatlakozás, az 2014 januárjáig megvalósítható, és ezzel az akkori kormány támogatottsága éppen az abban az évben esedékes választások előtt erősödhet.

A Bank of America-Merrill Lynch szakemberei úgy látják, hogy Magyarország államháztartási és külső fizetési helyzete olyan mértékben javult, hogy hitelminősítők valószínűleg javítani fognak a magyar adóskockázati osztályzaton.