Egyre nagyobb szükségünk van az alternatív energiaforrások kihasználásra. Ez nem csupán a mi, de bolygónk érdeke is. Ezen energiaforrások használatáról nem csak a környezetszennyezés győzhet meg minket, hanem az egyszerű tény: hagyományos energiahordozó készleteink az utolsókat rúgják, kimerülőben vannak. Régóta tudjuk, hogy a víz, a szél, a föld mind átalakíthatók energiává. Ezeket hívjuk természetes, vagy alternatív energiaforrásoknak, amelyek kiépítése ugyan egy nagyobb pénzügyi befektetést jelent, ám a beruházási költségek 2-8 év alatt megtérülnek, és utána a havi állandó terhek is csökkennek. Több országban – így hazánkba is – lehetőség van állami támogatások és kedvező hitelek igénybevételére, amellyel központilag igyekeznek motiválni az alternatív energiaforrások kihasználását.

A napelem

A napelem a nap sugárzását elektromos árammá alakítja át a fényelektromos jelenség segítségével. Eddigi legelterjedtebb alkalmazása a napelemes számológép, de egy háztartás vagy egy egész épület áramellátását is képes biztosítani. A háztartási használatra szánt napelem ára folyamatosan csökken, hatékonysága pedig folyamatosan növekszik - előbb utóbb eljön az idő, amikor a napelem olcsóbban fog áramot adni, mint egy hagyományos erőmű. A napelem és a napkollektor között ránézésre nincs sok különbség, ezért gyakran összetévesztik őket. A napelem elektromos áramot, a napkollektor pedig melegvizet állít elő napenergia felhasználásával.

Szélerőművek

A szélerőművel a legvonzóbb környezetbarát energianyerési forma valósulhat meg. Minden más erőművel szemben a legkisebb környezeti hatása van. A körültekintő, Európai Unióban kiforrott szempontok szerinti telepítés miatt a környezetre gyakorolt hatása gyakorlatilag nulla, ráadásul egyike a leginkább költség-takarékos megújuló energiaforrásoknak azon energiaforrások választékából, amelyek a globális felmelegedés csökkentését szolgálják.. A megújuló energiaforrások felhasználásával (nap, víz, biomassza, geotermikus források, szél) a fosszilis energiaforrások (szén, gáz, kőolaj) felhasználása csökkenthető, amely jelentősen csökkenti a széndioxid, kéndioxid és nitrogénoxid kibocsátást.

Hőszivattyú

A hőszivattyú a leginkább jövőbe mutató, legenergiatakarékosabb, és leginkább környezetbarát fűtési megoldás, mellyel hűteni, melegvizet előállítani, sőt az épület optimális levegőztetését is biztosítani lehet. A rendszer kevés elektromos energiát fogyaszt, az energiaigény háromnegyedét a földben, talajvízben és levegőben tárolt napenergiából fedezi, ami lássuk be: nem kis teljesítmény! Használatával nagy mértékben csökkennek a rezsiköltségeink, üzemeltetési költsége rendkívül alacsony. Mivel használatával csökken a széndioxid kibocsátás, így ez a módszer igen energiatudatos. A hőszivattyú tehát a talajból, a talajvízből és a levegőből egyaránt felveheti a működéséhez szükséges hőt. Földünk kiváló hőtároló, ugyanis a talajfelszínhez közel a hőmérséklet egész évben csaknem állandóan 8-12 °C között van. A levegőből történő hőfelvétel előnye, hogy nem igényel akkora befektetést, mint a talajból/talajvízből történő fűtés, ám sajnos kicsit nagyobb zajjal jár. Ennek ellenére még így is sokkal hatásosabb, környezettudatosabb, és hosszú távon megtérülő módszerről van szó, még ha kiépítése nagyobb beruházással is jár.

Zsiráf tipp: napjainkban generációváltás zajlik, így reméljük, hogy ha a ma iskolásai felnőnek, már tudatos felnőttként gyermekeiknek is átadhatják tudásukat és tapasztalataikat, amelyekre a most következő években tehetnek majd szert. Figyeljetek és tanuljatok tehát, győzzétek meg szüleiteket is az energiával való helyes gazdálkodásról!