Zöld Élet

Pártolói a legtisztább energiának tartják, ugyanakkor a gazdaságilag fejlettebb országokban már valamiért mégsem szeretnek ilyen erőműveket építeni a 70-es évek óta… Az alapanyag itt az urán, ami szintén el fog fogyni, ráadásul a kitermelése szintén környezetszennyező. Ha egy atomerőműben baleset történik, akkor az igen súlyos következményekkel jár. Mindenki hallott a csernobili balesetről, ami nagyon sok emberéletet követelt. Hatására még sokkal többen megbetegedtek, fejlődési rendellenességekkel születtek. A radioaktív szennyezés mindig világméretű. Ha nem történik baleset, akkor is előkerül a másik probléma, hogy mi történik a normál használat eredményeként kiégett fűtőelemekkel, sugárfertőzött ruhákkal, eszközökkel? A felezési idő, míg ezek a hulladékok ártalmatlanná válnak, ezer években mérhető. A ma alkalmazott legjobb tárolási mód, az úgynevezett „ideiglenes” tárolás a föld mélyén, betonba ágyazva. Valóban ideiglenes, mert a betont megeszi, elmállasztja a radioaktivitás, ha ez nem történne, sem lenne jobb a helyzet, mert a beton ilyen időtávlatokban gondolkodva nem túl stabil anyag, közel sem tart ki a felezési idő lejártáig. Utána mi lesz? Nem tudjuk azt sem, hogy mennyi radioaktív hulladék süllyedhetett már az Északi-tengerbe? A pártolók azt szokták mondani, hogy a tudomány meg fogja oldani ezt a problémát. Ne hárítsuk azonban a felelősséget az utánunk jövőkre! Akkor lehetne felelősséggel használni atomenergiát, ha ezekre a kérdésekre már lenne valódi megoldás.

szerző: Dr. Mokry Tamás, Pusztai József www.tisztaenergiak.hu