A gabonafélék: napi 100-120 gramm. (1 szelet kenyér kb. 25-30 gramm, vagyis 2-3 dkg.) A kenyérfélék közül kizárólag a kovász nélkül készített termékek megengedettek a diétában. Sok esetben bevált a gofrisütõ, amelynek segítségével sós ízkarakterû kovásztalan lapocskák süthetõk viszonylag gyorsan. A rostban gazdagabb teljes kiõrlésû lisztek, a tönköly liszt, a zabpehelyliszt, a rozsliszt, barnarizsliszt és kukoricaliszt, illetve a durumliszt igen elõnyösek, azonban - a korábbiak értelmében - az élelmi rostok mennyiségét egyéni igényekhez kell igazítani. Köretként fõtt búza, fõtt köles, hajdina, barnarizs, barnatészta és héjában fõtt burgonya tanácsolható.

A köretekhez, tésztákhoz, fasírtokhoz, pástétomokhoz kevés zabkorpát, gabonacsírát vagy lenmagpelyhet keverve lassítható az egyszerû cukrok véráramba kerülése, ami igen hasznos. A gabonapelyhek közül egyedül a zabpehely rendelkezik alacsonyabb glikémiás indexszel, azonban ez sem teljesen szétfõzött kása formájában, hanem hõkezelt, megdúzzasztott állapotban építendõ az étrendbe.

Meg kell említeni, hogy a száraz hüvelyesek (bab, sárgaborsó, lencse, szója) szintén magasabb szénhidráttartalommal rendelkeznek. A hüvelyesek szénhidráttartalma lassan, fokozatosan jut be a keringésbe, illetve a legyengült szervezet felerõsítését is szolgálják, tehát elvileg elõnyösek a beteg számára. A gyakorlatban azonban sok esetben flatulenciát, vagyis erõsebb gázképzõdést eredményezhetnek a béltraktusban, ami az egyébként is puffadásról panaszkodó beteg esetében nehézséget jelent. A flatulenciát okozó hatás csökkenthetõ. (pl. az elsõ fõzõvíz elöntése, a héjrész passzírozással való eltávolítása, vagy gázmegkötõ fûszerek (köménymag) használata). Szójatermékek esetében a szójakockához és -granulátumhoz felhasznált koncentrátumok és a szójavirslihez valamint - párizsihoz adagolt izolátumok már csak elhanyagolható mennyiségben tartalmaznak puffasztó tulajdonságú szénhidrát-maradványokat. Hasonlóképpen a szójaalapú tejporok és pástétomok is hasznosak és kíméletesek lehetnek a beteg számára.

Zsiradékok és zsiradék tartalmú élelmek: A diétába kizárólag olajos magvak és hidegen sajtolt növényi olajok építhetõek be a zsiradékforrások közül. Az értékesebb, gombaölõ tulajdonsággal is rendelkezõ kukoricacsíra olaj, lenmagolaj és olívaolaj a leghasznosabb, bár ezek árfekvése magasabb is egyben. A dió fogyasztása kevésbé tanácsos magasabb penésztartalma miatt, helyette inkább a mandula, napraforgómag és tökmag elõnyösebb. (Ez utóbbiaknak kismértékû gombaölõ hatása is van) A mogyoró - allergén jellege miatt - szintén nem szokott szerepelni a diétában. A tökmag kiemelkedõ immunerõsítõ hatása miatt is hasznos. A keresztes virágúak csoportjába tartozó brokkoli, kelbimbó, fejes káposzta és kelkáposzta szintén beépíthetõ a terápiás étrendbe. A helyreállító diéta legfontosabb alkotóelemei a zöldségfélék és zöld levelû növények. A padlizsán, karfiol, karalábé, uborka, sárgarépa, zeller, spárga, paradicsom, zöldpaprika, cékla, hagymafélék, retek, sütõtök és fõzõtök, pattiszon, paraj, sóska és a fejes saláta.

A gyümölcsök viszonylag kisebb szerepet kapnak a kezelés során nagyobb egyszerû cukor (glükóz, fruktóz, szacharóz) tartalmuk miatt. Legtöbbször nyers fogyasztásuk javasolt. A hazai gyümölcsök közül a 10 % cukortartalom alatt maradó fajták szerepelhetnek nagyobb súllyal a kontroll diétában. Ilyenek a savanykásabb típusú almák (pl.: Jonathan fajta), az egres, a málna, az õszibarack, a ribiszke, a szamóca, a szeder és a szilva. Hasznos a citrom, a grapefruit és a narancs. A terápia kezdeti szakaszában a gyors gombapusztítás a cél, így ilyenkor az említett gyümölcsök fogyasztását is jelentõsen le kell szorítani. A gyógyulási szakasz késõbbi hónapjaiban azonban szükség lehet e nyersanyagok hasznos komponenseire a szervezet regenerációja szempontjából.

Tisztelettel Pilis-Vet kiadó

Szeretnék hozzájutni további értékes információkhoz, és megrendelni az E-számokról őszintén –Élelmiszereink árnyoldalai című könyvet –most ajándék CD-vel !