Zöld Élet

Európa nagy részén évszázadokon át az ínséges idők ismert eledele volt a fakéreg. A tölgy, bükk kérgét megőrölve lisztpótlónak használták, olykor fűszert kevertek hozzá. Ha anyagi helyzetünk miatt ugyan is nem tartunk még itt, élettani hatása miatt érdemes kipróbálni a kérget. Az emberi fogyasztásra szánt bükkmag héját leszedték, kemencében megszárították, hogy elveszítse csípős ízét, ezután a héjat megőrölték. A makk héját leszedve és tűzhelyen megpörkölve, majd megőrölve kávépótló alapanyagául is szolgált. Ha jut valódi kávéra, a bükkfa akkor is segíthet. A gyógyszeriparban köptetők alapanyagául használják a bükkfa kérgét. Az ipekakuána mellett az egyik leghatásosabb szer a bükkfakéreg, amelynek a lepárlásával nyert olaj fő alkotórésze a gvajakol, ez a nyákoldó, fertőtlenítő hatású vegyület.

Tudja mi az a „majdnem vitamin”? Az orotsav – régebben B₁₃-vitaminként is emlegették –, mert bár vannak jótékony hatásai, mégsem engedélyezték a vitaminként való megnevezését. Az orotsav felfedezőitől, az olasz Biscaro és Belloni kutatóktól kapta a nevét. Ők különítették el első ízben a 20. század elején a tehéntej savójából – aminek görög megnevezése „orós”. Kezdetben azt gondolták, hogy az orotsav létfontosságú, ezért nevezték vitaminnak. Noha kétségbe vonják státuszát, az anyag számos kedvező tulajdonságát elismerik. Tudományosan azonban még nem bizonyították kielégítően az orotsav előnyeit. Pozitív hatásai túlnyomórészt a patkányokon végzett kísérleteknél mutatkoznak, emberek esetében ezzel szemben csak néhány klinikai vizsgálat történt.